"KÉKFRANK - bélyegen is"

Március 26-27-28-án Sopronban, a Liszt Ferenc Konferencia- és Művelődési Központban rendezték meg az idei Alpok-Adria Nemzetközi Bélyegkiállítást, valamint a HUNFILA 2010 tematikus versenyt. Ehhez kapcsolódott a 83. bélyegnap is.
A háromnapos Alpok-Adria Bélyegkiállítás kísérőprogramjaként a Magyar Posta külön bélyegnapi sort és blokkot adott ki. A főszervező, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége partnerként vett részt a soproni KÉKFRANK pénzhelyettesítő emlékbélyegként való megjelentetésében. A kiállítás alkalmából kiadott emlékérem és emlékív szintén soproni vonatkozású. A monstre tárlatot bélyegbörze és emlékbélyegzés is színesítette.

Március végén, a Sopronban megrendezett Alpok - Adria Nemzetközi Bélyegkiállításon, az ehhez kötődő 83. Bélyegnapon és a HUNFILA 2010 versenyen sorozatok, tematikus gyűjtemények gyönyörködtették a messzi vidékekről, sőt, külföldről is ide érkező többezer látogatót. Az egyszerű postastemplitől az önálló művészeti alkotásokig a bélyegek minden fajtája megjelent. Apró képek: megannyi rajz, megannyi ötlet. Voltak, amik egyszerű formákat hordoztak, mások egész színkavalkádot mutattak. De nemcsak színvilágukban, formakincsükben voltak változatosak a tárlók anyagai, hanem abban is, amit ábrázolnak: egy arcot, egy épületet, netán valamilyen állatot, növényt. Esetleg évfordulónak vagy jelentős eseménynek állítottak emléket.
Valószínű, ilyen eseménynek számít a soproni KÉKFRANK megszületése és címleteinek megjelenése is. Ennek állított ugyanis emléket a most kiadott két blokkos záróbélyeg sor, amin a KÉKFRANK címleteinek portréi láthatók: Esterházy Pálé, Kitaibel Pálé, Pejacsevich Lászlóé. Lackner Kristófé, Joseph Haydné és Liszt Ferencé. Azoké a neves, Sopronhoz kötődő embereké, akik nemcsak szűkebb pátriánk, hanem népeink, országaink kultúrájának is részei. Olyan személyiségek, akikre szívesen hivatkozunk.
A KÉKFRANK nemcsak a gazdaságban, hanem az utalványok címletei alapján kiadott bélyegblokkoknak köszönhetően, kulturális téren is erősítik Sopron megjelenését hazai és nemzetközi területeken egyaránt.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azok a sorozatok, amiket a három nap alatt megvásároltak a helyszínen, vagy a MABEOSZ szétküldött tagjainak, az egész országban.
A rangos szakmai tárlaton résztvevők a KÉKFRANK standjánál megállva nemcsak az alkalmi kiadvány szépségét figyelték, hanem érdeklődtek a soproni pénzhelyettesítő rendszerről is, ismertetőket és utalványmintákat kértek és vittek haza.
A KÉKFRANK híre tehát már bélyegen is terjed...

"A svájci pénzhelyettesítő nyomában
WIR tapasztalatok"

Svájc, a pénzvilág európai központja, keményen védi nemzeti valutáját. Mégis, itt, a nagybankok árnyékában, 75 éve működhet egy olyan pénzintézmény, amely a válság idején védi a nehéz helyzetben lévő ügyfeleit, egyébként pedig segít vállalkozásokat indítani. Ezzel a szociális filozófiával indult el 1935-ben a WIR (wirschaftsring), a jó svájci frank melletti pénzhelyettesítő. Az alapítás óta szövetkezeti formában működő bank központja ugyan Basel, a WIR nevű számlapénzt mégis alternatív pénzként emlegetik Svájc-szerte, sőt, egyesek markánsan a Svájci Frank mellett lévő második svájci valutának tartják.
Az ottani szakemberek szerint azért maradhat meg ez a helyi pénz a "nagy testvérek" mellett, mert a WIR-rendszerben lévő tagok között a bankon átmenő 90 milliós WIR forgalom elenyésző a WIRBank 1,6 milliárdos forgalmához képest, pláne a nagy testvérek tevékenységéhez képest! Ezen kívül a vállalkozásösztönző hatása is megtartó erő. Nem is beszélve arról, hogy a WIRBank-vezérek pénzügyi műveleteikben más bankokkal nem, csak és kizárólag a Svájci Nemzeti Bankkal egyeztetnek.
Mindezt a Kékfrank kiadása kapcsán Baselba látogató soproniak, a HA-MI-ÖSSZEFOGUNK EURÓPAI SZÖVETKEZET tagjai tapasztalhatták meg március elején. A tizenöt fős küldöttségnek egyetlen célja volt: megismerni Európa legöregebb létező pénzhelyettesítőjének a működését, és a tanulságokat levonva, a tapasztalatokat hasznosítani a soproni Kékfrank rendszerében.

A látottakat úgy summázhatjuk: Svájc gazdasági helyzete a világban is kivételes. Egészen más, mint mondjuk hazánké. Mégis van mit tanulni az ott élőktől, természetesen magyarrá alakítva a tapasztaltakat.

Volt alkalmunk beszélgetni WIR-t használó ottani vállalkozókkal és természetesen a WIR bank munkatársaival is.

Stílusosan a találkozónak egy olyan épület volt a helyszíne, amit WIR hitelből építenek. A beszélgetésekbe gyakran belezúgott a háttérben folyó munkák zaja, de a figyelmet és a folyamat megértését ez sem gátolta. Az épület egyébként egy kiüresedett és lerobbant üzemcsarnok - ilyen létezik Svájcban is -, amelynek felújítására egy vállalkozókból álló szövetség jött létre. Ők azok, akik a régi csarnokot átépítve, amolyan gazdasági inkubátorház módjára azt új, működő vállalkozásokkal, funkciókkal töltik meg.
A vállalkozói szövetkezetet Barbara Buser fogja össze. Ők egy kölcsönfelvételi kudarc miatt fordultak a WIR-hez. Buser asszonyék - bár megkapták a banki hitelt, amivel belefogtak a vállalkozásba, a bank évek múlva mégis visszavonta a hitelt -. Nem tudtak mást tenni: megpróbálták a hiányzó összeget a WIRBanktól felvenni. Ott kaptak elegendő kölcsönt, ráadásul sokkal jobb kondíciókkal, mint az előző banknál. A WIR rendszeréből tanulva, és azon felbuzdulva aztán az egyik baseli segítő hálózatban egy kisebb, kifejezetten szociális támogatást szolgáló papír alapú utalványt is életre hívtak, a BNB-t.

Martine Cron építési vállalkozó, ugyan a WIR használatát kényszernek érzi, mert - mint fogalmazott - a nagy szállítók kizárólag Svájci Frankban gondolkodnak, de elismeri a WIR előnyeit is: a WIR hitel sokkal kedvezőbb, mint más pénznemekben, ráadásul a biztosítékok is kisebbek. Tudni kell, hogy a vállalkozók kétféle módon reagálnak a WIR-fizetésre - mondta -Ha egy vállalkozó vásárolni szeretne mondjuk egy gépet, akkor először az árra alkuszik, aztán kérdezi csak meg, hogy hány százalékát fizetheti WIR-ben. Viszont ha valamilyen munkára versenytárgyalást hirdetnek, akkor az a vállalkozó jut megbízáshoz, aki fizetség fejében minél nagyobb százalékban fogad el WIR-t, vagyis ebben az esetben a számlapénz elfogadása előnyt jelent.

Urs Ullrich nemcsak az italkereskedésben a harmadik generáció, hanem a szövetkezeti tagságban is. Már nagyapja is a WIR szövetkezet tagja volt.
Természetesen igennel felelt arra a kérdésre, hogy a nehézségeket is figyelembe véve most is belépne-e a WIR szövetkezetbe? Szerinte a WIR hátránya, hogy külön tervezni kell a WIR forgalmat, és csak annyit szabad belőle elfogadni, ami nem borítja fel a vállalkozás pénzügyi egyensúlyát, vagyis, amit tovább tud adni. Tagadhatatlan előnye viszont a vállalkozások élénkítése, a többletforgalom generálás. Ráadásul a banki kondíciók és költségek jóval kedvezőbbek, mint más banknál, más valutánál, sőt: a WIR-hálózat tagjainak vállalkozói tanácsokat is ad a szövetkezet. A banki hitelügyleteket összehasonlítva megjegyezte: WIR-ben érdemesebb eladósodni.

Herve Dubois a WIR Bank sajtóigazgatója, Michael Schnebli a WIR technikai menedzsere a WIR alapítási gazdasági hátterének és a mai helyzetnek legnagyobb különbségét nem a válság milyenségében, hanem annak kezelésében látja. Egy közgazdászra hivatkozva megjegyezték: 1929-ben, a világgazdasági válságban, a bankvezérek kiugrottak az ablakon, ma pedig sorban állnak állami konszolidációs segélyekért.
Az elmúlt több mint hetven év tapasztalata bizonyítja, hogy a WIR-t nem fenyegeti a válság, sőt, éppen a válságban nő meg a forgalma. Hiszen ez a helyi pénz jó eszköz arra, hogy elhatárolódjanak a multiktól és a globalizmustól. Ügyfeleik között Svájc-szerte több mint 60 ezer kis- és közepes vállalkozás található, és mintegy 30 ezer magánszemély, ugyanakkor magát a szövetkezetet 2200 tag alkotja, a bankot pedig a szövetkezet működteti. A WIR rendszer tagjai helyi szinten ismerik egymást, és saját körükön belül vállalnak munkát vagy adnak megbízásokat, rendelnek árut vagy szolgáltatnak. A rendszer bár zártan működik, mégis nyitott, bárki csatlakozhat hozzá megfelelő ajánlással. Ennek a WIR elfogadása mellett egyetlen kritériuma van: a megbízhatóság.
A hitelfelvételnél az ügyfél maga dönti el, hogy milyen legyen a hitel Svájci Frank és:WIR aránya. A hitel WIR-ben felvett részét WIR-ben kell visszafizetni, csupán a kamatokat Svájci Frankban. A WIR egyébként nem jelenik meg papír alapon, vagyis bankó formában, csupán számlapénzként. Ugyanakkor a bank is lépést tart a korral, és bevezette a kártyarendszert valamint az elektronikus számlavezetést is.

Bár a Baselba látogató tizenöt fős soproni csapat az országból vajmi keveset látott, talán csak az alagutakat, utakat és Basel néhány utcáját; az utazás mégis izgalmasan érdekesnek, gazdasági tapasztalatokban értékesnek minősíttetett. Hazaútban a busz fedélzetén nem is volt más téma, minthogy miként lehet az ott látottakat a Kékfrank működtetésében hasznosítani. Hogy jó tanítványok voltunk-e, azt majd a mi helyi pénzünk és összefogásunk igazolja.

Kapcsolódó anyagok:

Fotógaléria, fotó: Résztvevők

"Használatra kész
Kékfrank bemutató"

2010. február 5-én, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán mutatták be a HA-MI-ÖSSZEFOGUNK EURÓPAI SZÖVETKEZET tagjai az új soproni fizetőeszközt, a Kékfrankot.
A szövetkezeti tagok és az érdeklődők számára már a honlap kivetítésével láthatóvá váltak a címletek. Közelebbről azonban csak a köszöntők valamint a szövetkezet megalakulása óta végzett munkáról szóló beszámoló után nézhette meg a nagyérdemű az üvegtárlókba helyezett bankókat.
Wilfing János, a NYME oktatója házigazdaként üdvözölte a kezdeményezést. Köszöntőjében kiemelte annak jelkép erejét, hogy minderre abban az épületben kerülhetett sor, amit hajdan a magyar kormány pénzügyi palotának adományozott Sopronnak, a Civitas Fidelissima cím mellé, és amelyben aztán 2004 júniusában az egyetem közgazdaságtudományi kara lelt otthonra.

Fábián Attila dékán-helyettes hangsúlyozta a kar szerepét olyan gazdasági kezdeményezésekben, mint a Kékfrank. Mint mondta, az egyetemi polgárok többször bizonyították, hogy sikeresen vesznek részt akár kis léptékű, de történelmi kezdeményezésekben is. Kossuth munkásságát idézte, aki 1844-ben létrehozta a védegyletet. Ennek tagjai 6 éven ét csak hazai terméket vásároltak. Erre a reform-kori összefogásra emlékeztet a Kékfank, amelynek működtetésében a soproni polgárok tettekkel is részt kell hogy vegyenek.

Károlyi Gyula, alapító tag, az igazgatótanács tagja, a Sopron- és Vidéke Ipartestület elnöke is az összefogás erejét hangsúlyozta. Sopronban korábban is voltak jó kezdeményezések - mondta - de sajnos a balsikerű Globex-ügyről híresült el az utóbbi években a város. Ezt most remekül ellensúlyozhatja a Kékfrank sikere. A kékfrank sikere, amely a rossz gazdasági közérzetben a pénzügyi, gazdasági, erkölcsi és bizalmi válságra adott helyi válasz.
"A saját eszközünk, a miénk, a gazdaságot érinti, a pénzmozgást, és biztos vagyok benne, hogy segíteni fog." - fogalmazott.

Horváth Vilmos, a szövetkezet felügyelő bizottságának elnöke, aki egyébként a Soproni Kereskedelmi- és Iparkamara vezetője, Széchenyi István Béla fiához írt intelmét idézte. Széchenyi szerint "Az idő több, mint pénz. Az idő ezer példája mutatja, hogy ha a gazdag koldusbotra jut, ismét meggazdagodhatik, sőt még nagyobb módja lehet, mint valaha. A pénz tehát pótolható, de az elfecsérelt idő örökre kárba vész." A Kékfrank megteremtéséhez most jött el a kellő pillanat, - fogalmazott Horváth Vilmos - a meglehetően nehéz gazdasági helyzet, ami fel is gyorsította az eseményeket. Mert "azzal, hogy ma a bankok nem bankként, hanem pénzmegőrző intézetként viselkednek, vagyis be vesznek, de ki nem adnak, a mikro- és kisvállalkozások versenyképességét gátolják". A szövetkezetet alakítók megérezték, hogy mivel lehet hozzájárulni a jelenlegi és a jövőbeni magyar gazdaság újjászületésének alapjául szolgáló helyi kis- és középvállalkozások boldogulásához. Horváth Vilmos köszönetet mondott a tagoknak, akik hitet, önbizalmat adtak az összefogásban. És mivel ez az egység a legnagyobb érték, előbb-utóbb.a várospolitikának is ki kell használnia az ebben rejlő lehetőségeket, hiszen a mondás is úgy tartja: "segíts magadon, a Jóisten is megsegít!"

Perkovátz Tamás, az európai szövetkezet elnöke az alakulás, vagyis 2009. szeptember 29-e óta eltelt idő történéseit foglalta össze a szövetkezet által kitűzött cél értelmében. Ez utóbbi nem jelent kevesebbet, mint Sopron és a határokon átnyúló összefüggő járások gazdaságának élénkítése Kékfrank utalvány használatával. Elmondta, hogy nem kis teljesítmény volt a cégbírósági bejegyzéshez szükséges anyagokat a törvényi előírásoknak megfelelően összeállítani, hiszen egy olyan gazdasági szervezet alakulási kérelme volt ez, amire az eddigiekben még nem volt példa Magyarországon. Nem véletlen tehát, hogy a cégbíróság a szokásosnál alaposabban vizsgálta a kérelmet, sőt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől állásfoglalást is kért, amely december 16-án megérkezett. A PSZÁF állásfoglalásában leírta, hogy a beadvány nem engedélyköteles. Ennek következtében az október 28-án beadott kérelemre megszületett a válasz: a Győr-Moson-Sopron megyei Cégbíróság 0001-es számmal 2009. december 18-án a szövetkezetet bejegyezte. Perkovátz Tamás kiemelte, hogy jelenleg Magyar Köztársaságnak nincsenek a pénzhelyettesítőkre vonatkozó szabályai, rendelkezései, csupán kerettörvényei, hiszen a jogalkotóknak ezzel még nem kellett foglalkoznia. Senki sem akart még hazánkban ilyen jellegű helyi pénzt bevezetni.
Éppen ezért - fogalmazott az elnök - akkor jár el a szövetkezet felelősen, ha szabályzataikkal, szerződéseikkel egyeztetnek a pénzügyi apparátus szakembereivel. Közben pedig fel kell építeni a kékfrank használók hálózatát. Ez még egy-két hónapos munkát igénybe vesz, s csak azután kezdhetik használni magát a Kékfrankot. Azt az utalványcsaládot, aminek formáját Gerencsér Tamás és a GrafikDekor adta meg, elkészültében pedig a Pénzjegynyomda és vezérigazgatója: Sándorné Szilágyi Katalin segített.

A Kékfrank 6 címletben jelent meg, a szülőföldünkhöz kapcsolódó jeles gondolkodók, tudósok, művészek portréival.
Az 500-as Kékfrankon: Esterházy Pál herceg portréja és Fraknó képe látható. Az 1000-esen Kiraibel Pál és keresztelő helye, a márcfalvi templom, a 2000-es utalványon Pejacsevich László valamint soproni házának rajza kapott helyet. Az 5000-es kékfrank Lackner Kristóf híres polgármesterre emlékezik, hátoldalán Lackner metszetével Sopronról. A 10000-es Kékfrank: Joseph Haydn előtt tiszteleg, megjelenítve az eszterházi (Fertőd) kastélyt, ahol harminc éven át udvari főzeneigazgató volt. A legnagyobb címleten, a 20000-es kékfrankon: a Doborjánban született Liszt Ferenc, a német nyelvű, magyar szívű zongoravirtuóz, a világ egyik legnagyobb zeneszerzője látható.

Kapcsolódó anyagok:

Fotógaléria, fotó: Németh Béla

Kékfrank utalvány